A rövid távú missziói út legelső pozitívuma, hogy ezáltal engedelmeskedünk Jézus Krisztusnak, aki ma is ezt mondja nekünk, az Ő tanítványainak: "Lesztek nekem tanúim Jeruzsálemben, Júdeában, Samáriában és a föld végső határáig" (Apcsel 1,8) Vagyis a közvetlen közelünkben, kicsit távolabb, és az Evangélium által még el nem ért területek frontvidékére is elküld minket az Úr. Sokan vannak, akik a közelben szép missziót, tanítvánnyá tevést tesznek, de kevesen engedelmeskednek a távolabbi vidékek evangélizálására. Pedig ezen az engedelmességen is van áldás! A rövid távú út másik előnye, hogy elérhetővé teszi ezt az engedelmességet. Ki vállalkozna arra, hogy több évre egy ismeretlen nem keresztyén néphez menjen hittérítőnek? Kevesen. De két hétre egy tapasztalt missziós csapattal, társasággal már sokkal inkább végrehajtható egy ilyen út. A rövid távú út további áldása, mintegy "hab a tortán", hogy rendkívül érdekes, izgalmas, és hiterősítő.

Immár szinte elcsépelt mondásom: "aki két hétre elmegy a misszió frontvonalára, az húsz évig lelkesebben fogja végezni a belmissziót". A rövidtávú külmissziós utakon lehet a leghatékonyabban megtanulni, hogy mi a hit továbbadásának leghatékonyabb módja és hogyan kerülhetjük el az e téren gyakran elkövetett hibákat. A hazai gyülekezeti hitéletet is sokkal erősebbé és határozottabbá teszi, mivel a hitvilágok konfrontációjában kristályosodik ki újból Pál apostol szava: "Mi pedig prédikáljuk a megfeszített Krisztust" (1Korintus 1,23) A misszióban érezzük meg leginkább, hogy egyedül Jézus Krisztus "az út az igazság és az élet, senki sem mehet az Atyához, csakis Őáltala" (János 14,6) Ő az, aki megváltott minket bűneink büntetését elhordozva Isten Fiaként a kereszten, általa van bűnbocsánatunk, és örök életünk. "Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van" (János 3,36). A nem keresztyén népekhez tett missziói utakban edződik meg leginkább az Úr Jézushoz ragaszkodó hitünk.

Dr. Dobos Ágoston békésszentandrási református lelkész, missziói előadó